|
|
Szálláshelyek Nyíregyházán Szálláshelyek Szabolcs-Szatmár-Beregmegyében Utazás
- vissza -
Falusi Üdülés Ausztriában |
|
|
|
|
|
|
Megérkezése után azonnal otthonosan érzi magát? Gyermekei a számítógép helyett kismacskákkal játszanak?
A régóta kiszemelt könyv olvasása közben nem egy napernyő, hanem egy illatos almafa nyújt árnyékot? Akkor ön éppen falusi üdülését tölti Ausztriában, ahol esténként házi sütésű kenyértől és helyi finomságoktól roskadozik
a vacsoraasztal, amely körül a család izgalmas élménybeszámolója hangzik el az aznapi kalandokról. |
|
|
|
|
|
Falusi üdülésre Ausztriában 3000 minőségi vendéglátónál nyílik lehetőség. Ott, ahol a nyaralás mindig beváltja a hozzá fűzött reményeket: gondtalan felüdülést, izgalmas kalandokat és apró csodákat jelent
az egész családnak. Itt a kiszolgálás és a kényelem, valamint az egyéni igények teljesítése áll az üdülés középpontjában. |
|
|
|
|
Például egy igényesen berendezett falusi üdülőház max. 4 férőhellyel egy 4 virágos parasztgazdaságban üdvözlőitallal, helyi finomságokkal
és gyerekeknek traktoros dzsungeltúrával: 54 eurótól/nap. |
|
|
|
|
|
További információk, prospektusrendelés és foglalás:
Urlaub am Bauernhof in Österreich
Tel.: 0043 662 880202
office@farmholidays.com
www.falusiudules-ausztriaban.hu |
- vissza -
A nápolyi konyha |
|
Nápoly a pizza őshazája. A modern pizza feltalálását nápolyi Raffaele Espositónak tulajdonítják, aki az 1780-ban alapított és ma Pizzeria Brandi néven még mindig működő Pietro... e basta cosi sütödében dolgozott, és 1889-ben a savoyai I. Umberto király és Margherita királyné látogatása alkalmából különleges pizzát készített. A pizza az olasz nemzeti színekben készült: zöld (bazsalikom), fehér (mozzarella) és piros (paradicsom), és készítője a királynéról nevezte el. A Melanzane alla parmigiana szintén tipikus nápolyi étel: padlizsán szeletek összesütve mozzarella sajtban, parmezán sajtban, paradicsom szószban. |
|
|
|
|
|
|
|
Híres nápolyi cukrászsütemények a babá (hazánkban szavarinként ismert), a sciú (csokoládé vagy kávékrémmel megtöltött tészta) és a pastiera (többrétegű, rizsből vagy lágyított búzából készült sütemény). Nápolyi különlegesség a Sfogliatella, amely leginkább a croissanthoz hasonlít. A nápolyi konyhából alakult ki az olasz-amerikai konyha. |
Festészet |
|
Annak ellenére, hogy hosszú időn keresztül Nápoly volt Európa második legnagyobb városa, művészeti szempontból nem hagyott különösen mély nyomot a kontinens kultúrájában. Giorgio Vasari állította, hogy előtte Giotto volt az utolsó, aki a városban alkotott. A művészetek iránti érdeklődés a XVII. század során lendült fel és a század végére, a számos külföldi művésznek köszönhetően, Itália egyik legjelentősebb városa lett. A városban megfordultak többek közt: Caravaggio (Michelangelo Merisi), Paul Brill, Goffredo Wals, François de Nomé, Guido Reni, Matthias Stomer, Diego Velázquez, Pietro Novelli (il Monrealese), Artemisia Gentileschi, Domenichino (Domenico Zampieri), Johann Heinrich Schönfeld, Viviano Codazzi, Giovanni Lanfranco, Charles Mellin, és Giovanni Benedetto Castiglione. A XVII. század első felének meghatározó alakja José de Ribera volt, aki 1616-ban költözött a városba, miután rövid ideig Parmaban, Bolognaban és Rómában alkotott. A nápolyi művészek, Salvator Rosa kivételével, szinte ismeretlenek voltak Európában így műveik hiányoznak a nagy gyűjteményekből. A XVII. század második felének meghatározó alakja Luca Giordano volt, aki szülővárosa mellett, Firenzében, Rómában és Madridban is dolgozott. A nápolyi iskola legkiemelkedőbb alakja Francesco Solimena volt, aki a XVIII. század első felében élt és alkotott a városban. |
|
|
|
|
|
|
|
A XVII. és XVIII. század festészetében négy lényegesebb stílusváltás különböztethető meg. Először a sötét színek és az erőteljes naturalizmus dominált. 1630 körül a színek skálája a világosabbak felé tolódott el, majd 1650 után a barokk dominálása volt jellemző, míg a XVIII. század elején a kevésbé hivalkodó klasszicizmustól való távolodás. Az 1656-os pestisjárvány a festők sorait is megtizelde ugyan, de a nápolyi festőiskolában már korábban beindult a stílusváltás. 1653-ban Mattia Preti calabriai festő megtelepedett a városban. A világot járt festő meghonosította a barokkot a városban, számos (elsősorban freskót) alkotva. Ugyan 1660-ban elhagyta a várost, de stílusát továbbvitte követője Luca Giordano. A XVIII. század elején, Francesco Solimena stílusa visszafogottabb és kevésbé monumentális irányzat meghonosodását hozta magával. Ellenfele, Paolo de Matteis viszont továbbvitte a barokk irányzatot, kései munkái már az olasz rokokó remekműveiként vannak számontartva. A Paolo de Matteis irányzatot képviselték Giacomo del Po és Domenico Antonio Vaccaro is. |
- vissza -
- oldal teteje -
|
|
